2010. február 13. - A feladatbankok építésében közreműködő feladatírók konzultációja.- Budapest

Időpont: 2010. február 13. 10-16 óra

Helyszín: Leövey Klára Gimnáziumban
Budapest, Vendel utca 1. IX. ker.

Diagnosztikus mérések fejlesztése” c. TÁMOP 3.1.9-08/1-2009-0001 pályázatban „A diagnosztikus mérések feladatrendszerének kidolgozása, feladatbankok kiépítése” c. munkacsomag megvalósításának részeként a 2009 őszén lezajlott feladatírói továbbképzéseken részt vett szakértők találkoztak, hogy megbeszéljék a megkezdett munka folytatását. A nap folyamán a három érintett műveltségi területen (olvasás-szövegértés, matematika és természettudomány) dolgozó munkacsoportok egymást váltva, folyamatosan konzultáltak munkacsomag koordinátorával és a framework-ök kidolgozásában közreműködő szakértőkkel.

A munkamegbeszélés egész napos program-beosztása biztosította a feladatíróknak, hogy betekintést nyerhessenek mindhárom műveltségi terület munkálataiba is. A találkozó kiváló lehetőséget kínált az interdiszciplináris tapasztalatcserére, a kollégák megismerkedésére és az esetlegesen felmerült szakmai, technikai, vagy elméleti problémák közös megvitatására.

Olvasás-szövegértés

Józsa Krisztián egyetemi docens röviden felvázolta az olvasás-szövegértés framework kidolgozásnak aktuális helyzetét, Csapó Benő tanulmánya (A tanulás céljainak dimenziói). alapján bemutatta az olvasás-szövegértés framework szerkezetét, céljait és a fejezetek szerzőit – a pszichológiai dimenzió (Leo Blomert és Csépe Valéria), kulturális dimenzió (Wolfgang Schnotz és Molnár Edit Katalin) diszciplináris dimenzió (Józsa Krisztián és Steklács János) – és a rendszer felépítését részletezve az item, feladat, klaszter és teszt fogalmak mibenlétét, struktúráját. Végezetül ismertette a PIRLS 2006 alapján kidolgozott szövegértés és gondolkodási műveletek összetételét. »PDF«

Ezt követően Vidákovich Tibor habil. egyetemi docens, munkacsomag koordinátora bemutatta a feladatbank tervezett szerkezetét, a feladatírás alapelveit és annak ütemezését. Felvázolta a közeljövőben elvégzendő feladatokat. Elmondta, hogy a feladatbank feltöltése egy három lépcsőben valósul meg, melynek első lépése a feladatok/klaszterek írása, azt követi a klaszterkezelés, végül a klaszterek és a megoldó-kulcsainak feltöltése zárja a sort. »PDF«

Vidákovich Tibor prezentációját követően Molnár Éva egyetemi adjunktus, a „Mérőeszközök fejlesztése sajátos nevelési igényű tanulók számára” c. munkacsomag koordinátora tartott tájékoztatót a sajátos nevelési igényű tanulóknak megfelelő diagnosztikus mérőeszközök és feladatbank kifejlesztéséről. A közoktatási törvény alapján definiálta a „sajátos nevelési igényű tanulók” fogalmát és alcsoportjait. Elmondta, hogy nem készülnek külön klaszterek, egy részüket úgy kell alakítani, hogy azok az SNI-s tanulók számára is megfelelőek legyenek, ezért elengedhetetlen a gyógypedagógusok aktív közreműködése. Az előadó kiemelte, hogy az SNI-s tanulóknál a sikeres feladat-megoldáshoz fontos a konkrét fogalmak előtérbe helyezése, a megnevezés és ráismerés szintű feladatok előnyben részesítése, csoportosítási és rendezési feladatok algoritmizálása, tőmondatok alkalmazása, vonatkozó szerkezetek elkerülése, valamint a megértést elősegítendő szubjektív és hangulati elemek alkalmazása. »PDF«

Végül Kisné Bor Emília főigazgató helyettes, értékelési szakértő (OVÁI PSZI, Orosháza) összefoglalta az olvasás-szövegértés tartalmi- és követelményrendszer előkészítésén dolgozó csoport eddigi munkáját.

A prezentációkat az egyéni feladatok meghatározása és a határidők kitűzése követte.

Matematikai műveltség

Csíkos Csaba habil. egyetemi docens, a matematikai műveltségterület framework szakmai felelőse felvázolta a framework kidolgozásnak aktuális helyzetét, értékelési kereteit és dimenzióit – a (1) pszichológiai-képesség dimenziót (megvalósítók: Csapó Benő és Terezinha Nunez) a (2) tartalmi-szaktudományos dimenziót (megvalósítók: Szendrei Julianna és B. Szendrei Mária) és a (3) az alkalmazási–kulturális dimenziót (megvalósítók: Csíkos Csaba és Lieven Verschaffel) –. Az előadó felhívta a figyelmet, hogy az értékelési keretnek kompatibilisnek kell lennie a készülő feladatbankkal. Csíkos Csaba ezek után ismertette a matematika értékelési kereteinek várható szerkezetét 1. és 2. osztályokban, külön kiemelte a realisztikus és autentikus feladatok fontosságára. Előadását számos példával is szemléltette, majd kitartóan válaszolt a hallgatóság szakmai és technikai kivitelezéssel kapcsolatos kérdéseire. »PDF«

Ezt követően Vidákovich Tibor habil. egyetemi docens, munkacsomag koordinátora bemutatta a feladatbank tervezett szerkezetét, a feladatírás alapelveit és annak ütemezését. Felvázolta a közeljövőben elvégzendő feladatokat. Elmondta, hogy a feladatbank feltöltése egy három lépcsőben valósul meg, melynek első lépése a feladatok/klaszterek írása, azt követi a klaszterkezelés, végül a klaszterek és a megoldó-kulcsainak feltöltése zárja a sort. »PDF«

Ezt követően Molnár Éva egyetemi adjunktus, a „Mérőeszközök fejlesztése sajátos nevelési igényű tanulók számára” c. munkacsomag koordinátora tartott tájékoztatót a sajátos nevelési igényű tanulóknak megfelelő diagnosztikus mérőeszközök és feladatbank kifejlesztéséről. A közoktatási törvény alapján definiálta a „sajátos nevelési igényű tanulók” fogalmát és alcsoportjait. Elmondta, hogy nem készülnek külön klaszterek, egy részüket úgy kell alakítani, hogy azok az SNI-s tanulók számára is megfelelőek legyenek, ezért a kidolgozásban elengedhetetlen a gyógypedagógusok aktív közreműködése. 

Az előadó kiemelte, hogy az SNI-s tanulóknál a sikeres feladat-megoldáshoz fontos a konkrét fogalmak előtérbe helyezése, a megnevezés és ráismerés szintű feladatok előnyben részesítése, csoportosítási és rendezési feladatok algoritmizálása, tőmondatok alkalmazása, vonatkozó szerkezetek elkerülése, valamint a megértést elősegítendő szubjektív és hangulati elemek alkalmazása. »PDF«

Végül Juhász Nándor a matematika feladatírói team vezetője röviden összefoglalta a tartalom- és követelményrendszer előkészítésén dolgozó csoport munkáját

A prezentációkat az egyéni feladatok meghatározása és a határidők kitűzése követte.

Természettudományos műveltség

Korom Erzsébet egyetemi docens, a természettudomány műveltségterület framework szakmai felelőse felvázolta a framework aktuális helyzetét, értékelési kereteit keretek szerkezetét. Bemutatta a három műveltségi területen magyar és angol nyelven készülő kötetek felépítését. Mindegyik áll majd: egy bevezető részből; három elméleti fejezetből, melyek tudományosan alapozzák a harmadik részletes standardokat. Az elméleti fejezetek részletes bemutatását követően bemutatta a természettudományi framework tartalmi dimenzióját. A kiválasztási szempontjai közül kiemelte, hogy tartalmaknak (1) a kompatibilisnek kell a NAT-tal és a PISA2006 értékelési keretével, tükrözniük kell a természettudományos diszciplínák közötti kapcsolatot, a tartalmazniuk kell a természettudományos műveltség alapvető tudáselemeit.
Ezt követően a követelményszintek specifikációjára került sor, melynek során az előadó definiálta az ismeret, megértés és alkalmazás fogalmakat, azok közötti különbségeket. »PDF«

Ezt követően Vidákovich Tibor habil. egyetemi docens, munkacsomag koordinátora bemutatta a feladatbank tervezett szerkezetét, a feladatírás alapelveit és annak ütemezését. Felvázolta a közeljövőben elvégzendő feladatokat. Elmondta, hogy a feladatbank feltöltése egy három lépcsőben valósul meg, melynek első lépése a feladatok/klaszterek írása, azt követi a klaszterkezelés, végül a klaszterek és a megoldó-kulcsainak feltöltése zárja a sort. »PDF«

Ezt követően Molnár Éva egyetemi adjunktus, a „Mérőeszközök fejlesztése sajátos nevelési igényű tanulók számára” c. munkacsomag koordinátora tartott tájékoztatót a sajátos nevelési igényű tanulóknak megfelelő diagnosztikus mérőeszközök és feladatbank kifejlesztéséről. A közoktatási törvény alapján definiálta a „sajátos nevelési igényű tanulók” fogalmát és alcsoportjait. Elmondta, hogy nem készülnek külön klaszterek, egy részüket úgy kell alakítani, hogy azok az SNI-s tanulók számára is megfelelőek legyenek, ezért a kidolgozásban elengedhetetlen a gyógypedagógusok aktív közreműködése. 
Az előadó kiemelte, hogy az SNI-s tanulóknál a sikeres feladat-megoldáshoz fontos a konkrét fogalmak előtérbe helyezése, a megnevezés és ráismerés szintű feladatok előnyben részesítése, csoportosítási és rendezési feladatok algoritmizálása, tőmondatok alkalmazása, vonatkozó szerkezetek elkerülése, valamint a megértést elősegítendő szubjektív és hangulati elemek alkalmazása.

Végül Hóbor Sándor a természettudomány feladatírói teamvezetője röviden összefoglalta a tartalom- és követelményrendszer előkészítésén dolgozó csoport munkáját