A Maláj Tudományos Akadémia a Nemzetközi Tudományos, Technológiai és Innovációs Központtal együttműködve, az Akadémiák Társaságának Természettudományos Oktatási Programjának támogatásával rendezte meg a Nemzetközi Tudomány, Technológia, Műszaki és Matematikai Tudományok Legmagasabb Döntéshozói Fórumát „Kutatás-alapú természettudományos oktatás a fejlődő országokban” címmel 2015. május 26-27. között Kuala Lumpurban, Malajziában.
A fórum főbb célkitűzései között szerepelt a kutatás-alapú természettudományos oktatáshoz (IBSE) kapcsolódó, a fejlett országokban sikeres kezdeményezések áttekintése; együttműködés kialakítása a különböző döntéshozókkal ennek támogatásában; a fejlődő országokban lényeges tapasztalatok összegyűjtése, valamint stratégiák kialakítása egy helytálló program megvalósítása érdekében.
A találkozó első napjának bevezető témája a fejlett országokban megvalósuló kutatás-alapú természettudományos oktatás volt. A szekció második előadója prof. dr. Csapó Benő, az Összeurópai Akadémiák (ALLEA) Természettudományos Nevelés Munkacsoport tagja, a Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Intézetének vezetője volt. Előadásában két nagymintás pályázat célkitűzéseit mutatta be, amelyek a kutatás-alapú természettudományos oktatás méréseihez kapcsolódnak (Assess Inquiry in Science, Technology and Mathematics Education - ASSIST-ME és Strategies for Assessment of Inquiry Learning in Science - SAILS). Összefoglalta a kapcsolódó európai pályázatok főbb tapasztalatait, valamint hangsúlyozta a kutatás-alapú módszerek méréséhez kapcsolódó további kutatások fontosságát. Ezen felül kifejtette, hogy ez idáig hogyan valósultak meg a szummatív és formatív értékelések, illetve hogy a formatív és diagnosztikus mérések tekintetében miért szükséges külön figyelmet fordítani a kutatás-alapú természettudományos oktatási módszerek hatékonyságának fejlesztésére. Ismertette továbbá, hogy miért fontos a gyakori visszacsatolás, különös tekintettel a fiatal tanulókra, valamint hogy a technológia segítségével hogyan valósulhatnak meg a rendszeres mérések. Végezetül felvázolta, hogy a mérés-értékelés területén történt legújabb fejlesztések hogyan biztosítják a kutatás új hullámának megindítását, támogatva a természettudományos nevelés kutatás-alapú fejlesztését.
A programon közel nyolcvan oktató, pedagógus-képző és döntéshozó vett részt fejlődő és fejlett országok nemzeti oktatási minisztériumainak, felsőoktatási intézményeinek, tudományos akadémiák képviseletében, valamint helyi és nemzetközi akadémiák tagjai és gyakorló kutatás-alapú természettudományokat tanító pedagógusok. A kétnapos rendezvény kivételes lehetőséget biztosított arra, hogy egy ilyen szakmai elittel ismertessük meg az eDia rendszer előnyeit.
